Visszatért a kellemes meleg, mondjunk nem sokat élveztem
belőle. Reggel elindult a városnézés, viszonylag rendben, délután két busz ment
Schönbrunnba. Én meg elmerültem az elszámolásaimba, papírjaimba.
10-kor befeküdtem Ivana csodás kezei alá: kaptam egy
kozmetikai kezelést, peelinget, krémeket, masszírozást, kézmasszírozást. Na nem
olcsó mulatság, de úgy gondoltam, megérdemeltem, és kaptam elég brutális
kedvezményt is. A krémet meg is vettem.
Közben pedig jót beszélgettünk.
Ivana Horvátországból származik, 30 éve él Németországban.
Kérdeztem, hogy került a hajóra?
Elmesélte, hogy nagyon jól menő stúdiója volt, a férje meg
valami építési vállalkozó v olt, aki jól belebukott, és a bank elvitte
mindenüket, pedig nagyon jól éltek. Aztán jelentkezett az Arosánál, és egyből
lecsaptak rá. Nagyon helyes, jó kisugárzása van és isteni kezei.
Csak késő délután mentem fel egy picit levegőzni és napozni.
Azért megvoltak a mai és tegnapi nap eseményei!
A néni fogsora egyelőre nem jött meg, viszont valami nagyon
érdekes szagot áraszt, meg a szobája is, egész a folyosóig. Én szaglásztam, de
nem éreztem, viszont rám osztották ki a feladatot, hogy érdeklődjem tőle, mi
lehet a fura szag oka? Hát nem volt szívem, mert mégis hogy?
Kedves Frau X, nagyon büdös tetszik lenni, gondjai vannak a
zuhanyozó beindításával?
Vagy: Néni kérem, panaszkodnak a kedves utastársak, hogy
kellemetlen szagot tetszik árasztani.
Nem, én ezt nem tudom megtenni!
Alternatív megoldásként adódott, hogy Erik shopjából, ahol
parfüm-hegyek várják a dagadó pénztárcát, kikölcsönöztek egyet és befújták a
folyosót. Ma egy másikat próbáltunk ki.
Egy másik hölgy a mamájával utazik, pechjükre most Bécsben
két hajó között állunk, mellettünk egy másik Arosa hajó, kívül viszont egy vén
csotrogány svájci hajó, ami egész éjjel, meg nappal is bőgeti a motorját.
Áramtermelés, meg klíma, meg minden. Nálunk is megy, de azt alig hallani.
Nekik szegényeknek pont ott az ablakuk, és még a balkonajtót
sem tudják kinyitni, mert belebámulnak a kabinjukba. Megkértem, hogy írja meg a
panaszlevelét, hogy német legyen rendesen, én majd kinyomtatom neki, aztán
forduljon az irodához. Nem adok neki sok esélyt, bár nagyon sajnálom őket. Ma
este már 11-kor eloldjuk a köteleket, akkor majd tudnak aludni. Az első zsilipig,
persze.
Van még két nyanya (már elillant a tiszteletem). Este annyira
puffogott az egyik, hogy egy másik buszba kellett beszállniuk, a sötétben nem
láttam jól a jegyeket, amik az Óriáskerékre szóltak: na persze, tudtuk, hogy
így lesz, ez se megy!! Ma délután megint csak két busz ment, pechjükre megint
másik buszba kellett szállni, és ettől nagyon kiborultak. Én már nem. Nő a
rinocéroszbőröm.
Lassan a pakolásra is kell gondolnom, de azért az utolsó
napra is jut esemény:
Annyi panasz érkezett a prágai szálloda kajájára, hogy most,
a szezon végére sikerült lépniük valamit.
Mondjuk elég rosszat, sikerült megkavarniuk mindenki életét.
De mielőtt nagyobb károk keletkezhettek volna, meggyőztük őket, hogy úgy lesz
jó, ahogy mi szeretnénk.
Egyelőre nem árulhatjuk el a vendégeknek, sőt a sofőröknek
sem, így nektek sem mondom el, milyen kalandos napjuk lesz a pácienseinknek!
Még elkottyantjátok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése