Na, a mai nap sem volt semmi!
De ez teljességgel az én saram, be is vallottam férfiasan.
Délutánra hirdettük meg az ingyenes kárpótlás-kirándulást a
korai bécsi indulásért. Fel kellett iratkozni egy listára, hogy tudjuk, hány
busz kell. Na, itt követtem el a hibát: amikor utoljára ránéztem este, 110
körül voltak, így megbeszéltük, hogy két busz marad, a másik kettő meg elhúz
Pestre, hogy legalább nekik meglegyen a pihenőidejük.
Békésen üldögéltünk a Sonnendecken, olvastam, és amikor egy
körül vonultunk volna ebédelni, akkor szólnak a recepcióról, hogy 139-en
vannak! Du liebe Zeit!!!
A két buszba összesen kétszer 57 fő fér be, még mindig marad
20!!! Állni nem lehet, meg abból is parasztlázadás lenne. Rábeszéltem a
sofőröket, hogy az egyikük forduljon kétszer a maradékért, meg majd visszafelé
is, nem kell olyan hosszan üldögélni ott a boros embernél!
Őket végül is meggyőztem, már csak a vendégekkel kellett
valahogy ezt lenyeletni.
Udvariasan bocsánatot kértem, persze hótt ideges voltam,
biztos sápadt is, megkértem, hogy sétáljanak velem vissza a hajóhoz, ott
leülünk és megvárjuk a buszt, hogy visszajöjjön. Egy idegenvezető, a kissrác
ott maradt velem, bár nem nagy lelkesedéssel.
A kikötőnél van egy terasz, gyorsan megnéztem, mennyi a sör,
betereltem a 14 embert és meghívtam őket egy sörre! A saját pénzemből persze,
szerencsére moderált árak vannak Pozsonyban, meg nem is ivott mindenki.
Fél óra múlva visszaért a busz, vett egy huszáros fordulót
néhány záróvonalon át, az utasok bepattogtak ( a tilosban álltunk, naná!) és
elmentek!
Na ez után a kaland után le kellett nyomnom egy felest! Nem
ittam azóta, hogy Móni itthagyott, vele meg kellett, csillapítani a stresszt
gyakran.
Most elvitorlázunk Pozsonyból, végre hazafelé!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése